Hajózás nincs a Dráván, a kotrás mégis folyamatos

Fotó: Sziebert János

Fotó: Sziebert János

A Víz Világnapja alkalmából a WWF Magyarország felhívja a figyelmet a Dráván jelenleg is zajló természetrombolásra. Hazánk harmadik legnagyobb folyóján évtizedek óta nem jellemző a hajózás, mégis vízi útnak van kijelölve. Ez arra kötelezi a hazai hatóságokat, hogy a kavicszátonyok kotrásával biztosítsák a merülési mélységet. A WWF azt szeretné elérni, hogy a nem létező igények kielégítése helyett, a természeti értékek megőrzése kerüljön előtérbe az érintett folyószakaszokon.

Egy 2002-es rendelet szerint a Dráva kettes vízi út osztályba tartozik, mely többek között megfelelő merülési mélység és hajózóút szélesség biztosítását írja elő. A folyó mentén élők számára közismert, hogy a folyót gyakorlatilag csak azok a hajók használják, melyek a mederfenntartási munkálatokat és a kavicskitermelést végzik. A hazai hatóságoknak azonban a Dráván zajló hajózásról nincs hivatalos nyilvántartásuk. Ilyen értelemben a mederfenntartást végző kotrógépek munkája indokolatlan, hiszen nem létező igények kielégítése miatt kell elbontaniuk a folyó kavicszátonyait. Mindezt annak ellenére teszik, hogy a Dráva teljes magyarországi szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik, és egyben része a hazai Natura 2000 hálózatnak. A WWF Magyarország véleménye szerint ez elég indok arra, hogy a jövőben változzon meg a hajózás szabályozása, és a valós igényekhez igazítsák a vízi út kijelölését.

Felmerülhet a kérdés, miért baj, hogy a folyó vízi útként van nyilvántartva? A Dráva Őrtilos és Barcs közötti szakasza Európa utolsó szabályozatlan folyószakaszainak egyike, ahol a folyó zavartalanul alakítja medrét, építi és bontja el a kavicszátonyokat, éltető vízzel látja el a mellékágakat. A kavicszátonyok fontos élőhelyet jelentenek sok növény- és állatfajnak, többek között a hazánkban csak itt élő kis csérek utolsó fészkelőhelyei is itt találhatók. A zátonyok elbontása megszünteti ezen ritka fajok életfeltételeit.

Évről-évre több mint ezer vízitúrázó keresi fel a Drávát azért, hogy megcsodálhassa a gyors folyású és európai viszonylatban is az egyik legtisztább vizű folyó ezen szakaszát. A vízitúrázók kenui nem követelik meg a jelenleg érvényben lévő, több mint másfél méteres merülési mélységet, mindemellett a Dráván a magyar oldalon jelenleg öt helyszín van kijelölve kavicsbányászatra. 2005-ben közel 350 ezer m³ kavics kitermelésére adtak ki engedélyt, és több mint 125 ezer m³-t el is távolítottak a folyómederből.

A WWF Magyarország azt javasolja, hogy a Dráva közös horvát–magyar szakaszát sorolják más vízi út osztályba, és a jövőben a mederfenntartási munkálatok csak a legszükségesebb életvédelmi célú beavatkozásokra korlátozódjanak - ha ezek egyáltalán szükségesnek mondhatóak. Mindez annak figyelembe vételével történjen, hogy a terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, és a folyó horvát oldalán is folyamatban van természetvédelmi terület kialakítása. A természetvédelmi szervezet szorgalmazza, hogy az ügyben illetékes Állandó Horvát-Magyar Határvízi Bizottság magyar tagjai kezdeményezzék a hajózási szabályozás megváltoztatását, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a valós igényekhez igazodva indítványozza az érvényben lévő - 1975-ben még Jugoszláviával aláírt - hajózásról szóló egyezmény megváltoztatását.

További információ:

Gruber Tamás, projektvezető, WWF Magyarország, tel.: (1) 214-5554/230, 30/859-1531
tamas.gruber@wwf.hu