Mi az az ökológiai növénytermesztés?

[2006. márc. 30. 0:18]

A vegyszerek és műtrágyák nélküli földművelés hívei a jövő héten nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten. Az ökológiai szemléletű gazdálkodás a génmódosító irányzat legfőbb ellenfele, mert nem a laboratóriumokban, hanem a természettel együttműködve kívánja megoldani a növénytermesztés problémáit – írja a héten megjelenő számában a HVG.

Hektáronként átlagosan 200–300 kilogramm műtrágyát szórnak ki egy év alatt a termőföldeken Európában. Magyarországon pénzhiány miatt ennek jelenleg csak az ötödét. Az ilyen nagyüzemi növénytermesztés környezetkárosító hatásai ma már jól kimutathatók: élővízszennyezések, a műtrágyázás által kizsigerelt termőföld, egyes kutatások szerint rákkeltő és allergén szermaradványok az élelmiszerekben. Mindezen gondokra kínálnak megoldást a biotechnológiai eljárásokkal előállított génmódosított haszonnövények (angol rövidítéssel: GMO) hívei, egyebek mellett az amerikai Monsanto, illetve DuPont cégek. Az ilyen úton létrehozott búza, kukorica, szója vagy rizs termesztése elvileg környezetkímélő, hiszen épp a megváltoztatott genetikai tulajdonságok miatt nincs szükség növényvédő szerekre, sőt gyakran még műtrágyára sem. Ezzel szemben a bio-, más néven ökológiai gazdálkodás nem az egyes termény, hanem az egész élőhely javát keresi. A tevékenység a természet körfolyamataira épül, amelyben a tápanyagok talaj–növény–állat–ember–talaj útvonalat bejáró ciklusa, a termőterületek mikroklímája, a természetes flóra és fauna biológiai egyensúlya egyaránt fontos. Az e téren élenjáró Európában is csupán az össztermelés 10 százaléka bio, az így előállított áruk pedig némiképp (20-30 százalékkal) többe kerülnek, mint az intenzív nagyüzemi módon termesztettek. Az ökológián alapuló földművelés a néprajzi kutatásokból is merít. A 19. századi folyószabályozások előtti árterek (halászatra, gyümölcstermesztésre és legeltető állattenyésztésre egyaránt építő) úgynevezett fokgazdálkodásának a kutatása például a különböző növényekből és állatokból álló társulásokban rejlő előnyökre világított rá. Az ilyen sokfajú élőhelyek (szakszóval: biotópok) szolgálnak mintául a mai gazdálkodási alternatívának. A vegyszerezésben érdekelt agráripar képviselői és a GMO-lobbi – például az amerikai Globális Élelmiszerügyi Központ – azzal hűtik a lelkesedést, hogy az ökológiai gazdálkodás nem képes az olcsó tömegtermelésre, csak luxustermékek előállítására. A biogazdák elismerik, hogy gabonafélékből vagy a kukoricából terméshozamaik 20-30 százalékkal is kisebbek lehetnek, ám amit mennyiségben elvesztenek, azt behozzák a minőségen, és a környezetet sem szennyezik. Az itt kivonatoltan közölt riportot teljes terjedelmében a március 31-ei HVG-ben olvashatják. CHANNEL konferencia, Budapest 2006. április 5-7.  Magyar Tudományos Akadémia Díszterme Budapest V. Roosevelt tér 9.

Forrás: hvg.hu