|
2004. május 1-én Magyarország és a további 9 tagország csatlakozási szerződése módosította az Európai Unió természetvédelmi szempontból egyik legfontosabb jogszabályát, az Élőhelyvédelmi Irányelvet, mely tartalmazza többek között a közösségi szinten kiemelt védelmet igénylő növények és állatok listáját. Így kapott védelmet számos közép-kelet Európára jellemző ritka és veszélyeztetett növény és állatfaj. Ezen irányelv II., IV. és V. melléklete Románia és Bulgária csatlakozási szerződésének aláírásával még további fajokkal bővült. E fajok egyedeinek védelmét az irányelv előírásainak megfelelően valamennyi tagállam nemzeti jogszabályában biztosítani kell. Bár 2001-ben az akkor még csak 15 EU-tagországra érvényes fajlista a 13/2001 (V. 9.) KöM rendelettel beépült a hazai jogrendbe, azóta azonban az újonnan csatlakozó országok által javasolt fajokat még értelemszerűen nem tüntethette fel, így a jelenleg érvényes irányelv mellékleteivel az eddig hatályos jogszabály nem volt teljes mértékben összhangban. Ezt az elmaradást – amely esetleg egy EU-szabálysértési eljárást is maga után vonhatott volna – szünteti meg az újonnan életbe lépett rendeletmódosítás.
1. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listájának bővülése
Hazai védett növényfajaink száma 695, ezek közül fokozottan védett 63. Az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékén szereplő hazánkban is élő fajok száma 36, amelyek nálunk korábban is védettek vagy fokozottan védettek voltak. Ezek védelmére Magyarország közösségi jelentőségű területeket jelölt ki, amelyek a Natura 2000 hálózat részét képezik.
Ugyanakkor az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok sora 80 új fajjal bővült, tehát immár 576 növényfaj élvez hazánkban jogi védelmet, mint „az Európai Közösségben jelentős növényfaj”. Ezeket a fajokat az irányelv előírásainak megfelelően tilos károsítani, leszedni, kiásni, azokkal kereskedni. Továbbá ezen fajok egyedeivel (és minden részével, származékával) kapcsolatos mindennemű tevékenység engedélyköteles, amely engedély csak korlátozott számú példányra, kutatási és oktatási célból, valamint egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében, illetve egyéb közérdekből adható.
E növényfajok között jórészt olyanokat találunk, melyek hazánkban nem élnek. A hazai természetvédelem szempontjából így elsősorban kereskedelmük szabályozása, a vadon gyűjtött egyedek illegális birtoklásának, kereskedelmének megakadályozása a feladat.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján viszont megtalálunk egy hazánkban is gyakori, mindenki által jól ismert kora tavaszi vadvirágot, a hóvirágot (Galanthus nivalis), amely a tavasz első hírnökeként sajnos gyakran bukkan fel a virágpiacokon és az aluljárókban. Az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének V. mellékletén szereplő faj jogi védelmét az is indokolja, hogy mára a növény gyűjtése olyan nagy méreteket öltött, amely a hazai populáció létét veszélyezteti. Nemcsak a helyi lakosok saját célra történő gyűjtéséről van szó - bár például a Budai-hegység egyes területein, épp a gyűjtés tűntette el e kedvelt vadvirágot - hanem gyakran ipari módszerekkel, több tucat napszámossal, földgyaluval történő föld alatti hagyma gyűjtéséről, ami viszont egyes területeken a faj teljes visszaszorulását, kipusztulását okozhatja. Ezzel a módszerrel – mely nem ritkán külföldi megrendelésre történik – hatalmas mennyiséget tudnak évente elvinni a területről. A talaj feltúrásával, bolygatásával nemcsak a faj, hanem az élőhely egésze sérül. Eddig jogi lehetőség arra volt, hogy a nemzetközi kereskedelmét korlátozzuk e fajnak, hiszen a hóvirág a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) II. függelékén már 1990 óta szerepel, mely egyezményhez 1985-ben hazánk is csatlakozott.
A hóvirág esetében éppen ez a gátlástalan kereskedelmi célú gyűjtés a fő veszélyeztető tényező, ami miatt az Unió közösségi szintű védelmet kíván biztosítani a fajnak. Mint a legtöbb veszélyeztetett faj esetében, természetesen ennél a fajnál sem elegendő már pusztán a kereskedelmi korlátozás: a hazai természetvédelemnek a faj állományait eredeti élőhelyükön kell megvédenie, megőriznie.
A természetvédő állami és civil szervezetek régi törekvése a vadon termő növények természetből való fokozott mértékű gyűjtésének korlátozása. A faj felkerülése a rendelet 7. mellékletére egy fontos lépés volt ebben a folyamatban. A hóvirág pénzben kifejezett természetvédelmi értéke egyedenként 10.000 Ft. Annak érdekében, hogy a jövő generáció is ismerhesse őket, itt az idő, hogy mindenki elfogadja, a tavaszi vadvirágoknak az eredeti élőhelyükön kell díszleniük, és nem egy elfonnyadt virágcsokorban.
2. Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok listájának bővülése
Hazai védett állatfajaink száma 965, ezek közül fokozottan védett 137. Az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékén szereplő hazánkban is élő fajok száma 105. Ezek, valamint 91 további madárfaj védelmére Magyarország közösségi jelentőségű területeket jelölt ki, amelyek a Natura 2000 hálózat részét képezik.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatok száma 2001-hez képest 42 fajjal bővült. Az új fajokból 22 gerinctelen, többségében ízeltlábú; a 20 gerinces fajból 1 hal, 1 kétéltű, 1 hüllő, 4 madár.
3. Fokozottan védett növényfajok pénzben kifejezett természetvédelmi értékének növekedése
A Büntető Törvénykönyv (281. §) ezévi módosításával összhangban a ritka és veszélyeztetett, fokozottan védett állatfajaink és növényfajaink pénzben kifejezett legalacsonyabb értéke 100 000 Ft-ra módosult. Növényfajok esetében korábban 3 kategória volt, (30, 50 és 100 ezer Ft) melyekből két kategória (100 és 250 ezer Ft) került felállításra.
Összesen 63 fokozottan védett növényfaj van, melyek közül 27 faj természetvédelmi értéke a korábbi 30 ezerről 100 ezerre változott, ez a fajok 43%-a. Olyan fajok tartoznak ide, mint a cselling (Notholaena marantae), csikófark (Ephedra distachya), homoki kikerics (Colchicum arenarium), réti angyalgyökér (Angelica palustris), tátorján (Crambe tataria).
Szintén 100 ezer Ft-ra emelkedett a korábbi 50 ezer Ft-os kategóriába tartozó 19 faj természetvédelmi értéke, melyek a teljes fajlista 30 %-át jelentik. Ide olyan fajok tartoznak, mint az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum), tőzegorchidea (Hammarbya paludosa), magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. Hungarica), méhbangó (Ophrys apifera), magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum).
A kiemelt figyelmet érdemlő – eddig 100 ezer Ft értékkel szereplő – 17 faj most 250 ezer Ft természetvédelmi értéket képvisel, ez a változtatás a fokozottan védett növényfajok 27 %-át érinti. Közülük kiemelkedő fajok az erdélyi hérics (Adonis x hybrida), boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), tartós szegfű (Dianthus diutinus), pilisi len (Linum dolomiticum), borzas macskamenta (Nepeta parviflora), tornai vértő (Onosma tornensis), bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica).
4. Veszélyeztetett gomba- és zuzmófajok védetté nyilvánítása
A növény- és állatfajok védelme mellett régen felmerült igény a gombák és zuzmók védelme is. Európa számos országában már korábban felállították a leginkább veszélyeztetett nagygomba fajokat felölelő Vörös Listákat, valamint megalakult a gombák védelméért nemzetközi téren tevékenykedő szervezet is (ECCF-European Council of Conservation of Fungi). A gombák veszélyeztetettségére hazánkban is számos kutató hívta fel a figyelmet a közelmúltban. Több korábban publikált javaslatot követően 1999-ben szakmai konszenzus alapján készült el a „Magyarország nagygombáinak javasolt Vörös Listája” című anyag, mely az alapját képezte a védett fajok listának. Hasonló összeállítás készült a zuzmókra vonatkozóan is. A Mikológiai Társaság elnöksége dolgozta ki a jogszabályi védelem szükségességét megalapozó részletes szempontrendszert, amely alapján 2004 folyamán 35 nagygomba és 5 zuzmófaj került kiválasztásra, amelyek védetté nyilvánításával a hazai természetvédelem egy régi vágya teljesült. Így került például természetvédelmi oltalom alá az őzlábgalóca (Amanita vittadinii), a lemezes tinóru (Phylloporus pelletieri) és a magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica).
5. Büntető Törvénykönyv változásai (természetkárosítás büntetőjogi tényállásának új elemei)
A természetkárosítás büntetőjogi tényállása 2005. szeptember 1-jei hatállyal módosult. Az eddigi szabályozás csak a fokozottan védett illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó élő szervezetek egyedeire terjedt ki, a módosítás folytán viszont már a védett élő szervezetek egyedei vonatkozásában is kiterjeszti a természetkárosítás büntetőjogi fenyegetettségét, bizonyos értékhatár elérése következményeként. Tehát, aki a fokozottan védett élő szervezet egyedét, vagy annak bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét, vagy élő szervezet származékát jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja, vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a természetkárosítás a fokozottan védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett élő szervezet egyedeinek rendeletben meghatározott pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedi esetében megállapított pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés.
Védett fajok pénzben kifejezett természetvédelmi értékének növekedése |
AJÁNLOM AZ OLDALT
